Az arab írás a világ második legelterjedtebb írása. Csak a latin előzi meg, amit már úgyis ismerünk. Ha megtanuljuk az arabot, akkor már a világ jelentős hányada le van tudva.
Habár az arab sémi nyelv, az arab írással nem csak sémi nyelveket írnak, hanem többek között a perzsát, urdut, pastut, malájt, hauszát, szuahélit, pandzsábit, ujgurt, kazahot, kirgizt, azerit, és kurdot, sőt a diaszpórában élő zsidók gyakran írtak vele hébert, és az Oszmán biradalom is ezt használta a török nyelv írására. A lista közel sem teljes.
Az arab írás kisebb kiegészítésekkel alkalmas gyakorlatilag bármilyen nyelv lejegyzésére. Európában pl. használták a portugál, spanyol, albán, bosnyák, lengyel (tatár kisebbség), és a román nyelv írására is.
Annak sem lenne semmi akadálya, hogy magyarul írjunk vele. Ha például azt szeretnénk leírni, hogy "Keleten kél a Nap", az a következőképp nézhetne ki:
Az arab írásból harminc másik írás is ered, mint például a Xiao’erjing (hsziao er csing, 小兒經, Xiǎo'érjīng, شِيَوْ عَر دٍ) a kínai írására, és Aljamiado (kb. alHamiádó), amelyet egyes újlatin nyelvek (spanyol, mozaráb, ladino) írására használtak.